Sikerült feltöltenem egy tananyagbázis hivatkozást a http://www.delicious.com/Tenegen könyvjelzők közé:
www.esl-lab.com
Randall's ESL Cyber Listening Lab - For English as a Second Language
2010. szeptember 15., szerda
TC05A03
TC05A03
A hazai tananyagbázisok közül a legismertebb a Sulinet Digitális Tudásbázis. Nem túl szerencsés, hogy a Kezdőlapon az Élő Idegen Nyelv rész alatt nem érhető el oldal, bár ha más megközelítésből próbálkozunk mégis eljutunk a keresett oldalra. Az órai feladatok készítéséhez számomra nem nyújtott még segítséget a Sulinet.
Használom a www.angol-tanulas.hu oldalt az órai felkészülésben és a diákoknak otthoni gyakorlásra is ajánlani szoktam.
Az angol nyelv tanításához számos külföldi oldal áll rendelkezésre. Ezek közül többet is használok. Ezek közül a www.esl-lab.com az, amit pár szóval bemutatnék. Az elhangzó szövegek általában párbeszédek és 1-2 perc hosszúságúak. Mindennapi szituációk szerepelnek a felvételeken a háttérzajok és a természetes kommunikáció szemiotikája megőrzésével. A szövegek nehézség szerint kategóriákba vannak sorolva. Itt megjegyezném, hogy ezek a kategóriák nem mindig tűnnek megfelelőnek egy adott szövegnél, természetesen itt a tanárnak figyelnie kell, és megfelelően elő kell készítenie a feladatot.
Minden elhangzó szöveghez előkészítő és utólagos feladatok is kapcsolódnak a szövegértést ellenőrző feladatokon kívül. Az elhangzó szövegek leírt formában is elérhetők és ezekhez is kapcsolódnak feladatok.
Jól használható kiegészítésként az órai munkában és otthoni, egyéni tanulásra is.
A ’copyleft’ licence szükséges és korszerű lépése a szerzői társadalomnak. Elterjedése időbe telik, úgy tűnik elég sokra lesz szükség hozzá, hogy a pedagógusok körében is elterjedt legyen.
Az iskolai tananyagraktár kialakítása rengeteg munkával és idővel járna, biztos lennének kollégák, akik szívesen részt vennének ennek létrehozásában, és talán idővel a többiek is kedvet kapnának... A diákok szerintem örömmel fogadnák a létrejöttét, de nem vagyok biztos benne, hogy nemcsak azok használnák, akik most is keresnék és érdeklődnek a tantárgy iránt.
Számomra a címkézés a természetesebb megoldás, célravezetőbbnek tartom, egyszerűbb eligazodni.
A hazai tananyagbázisok közül a legismertebb a Sulinet Digitális Tudásbázis. Nem túl szerencsés, hogy a Kezdőlapon az Élő Idegen Nyelv rész alatt nem érhető el oldal, bár ha más megközelítésből próbálkozunk mégis eljutunk a keresett oldalra. Az órai feladatok készítéséhez számomra nem nyújtott még segítséget a Sulinet.
Használom a www.angol-tanulas.hu oldalt az órai felkészülésben és a diákoknak otthoni gyakorlásra is ajánlani szoktam.
Az angol nyelv tanításához számos külföldi oldal áll rendelkezésre. Ezek közül többet is használok. Ezek közül a www.esl-lab.com az, amit pár szóval bemutatnék. Az elhangzó szövegek általában párbeszédek és 1-2 perc hosszúságúak. Mindennapi szituációk szerepelnek a felvételeken a háttérzajok és a természetes kommunikáció szemiotikája megőrzésével. A szövegek nehézség szerint kategóriákba vannak sorolva. Itt megjegyezném, hogy ezek a kategóriák nem mindig tűnnek megfelelőnek egy adott szövegnél, természetesen itt a tanárnak figyelnie kell, és megfelelően elő kell készítenie a feladatot.
Minden elhangzó szöveghez előkészítő és utólagos feladatok is kapcsolódnak a szövegértést ellenőrző feladatokon kívül. Az elhangzó szövegek leírt formában is elérhetők és ezekhez is kapcsolódnak feladatok.
Jól használható kiegészítésként az órai munkában és otthoni, egyéni tanulásra is.
A ’copyleft’ licence szükséges és korszerű lépése a szerzői társadalomnak. Elterjedése időbe telik, úgy tűnik elég sokra lesz szükség hozzá, hogy a pedagógusok körében is elterjedt legyen.
Az iskolai tananyagraktár kialakítása rengeteg munkával és idővel járna, biztos lennének kollégák, akik szívesen részt vennének ennek létrehozásában, és talán idővel a többiek is kedvet kapnának... A diákok szerintem örömmel fogadnák a létrejöttét, de nem vagyok biztos benne, hogy nemcsak azok használnák, akik most is keresnék és érdeklődnek a tantárgy iránt.
Számomra a címkézés a természetesebb megoldás, célravezetőbbnek tartom, egyszerűbb eligazodni.
2010. július 20., kedd
TC05A02
Nagyon sok mindent tanultam és kipróbáltam a Tenegen kurzus folyamán. Létrehoztam Moodle-ben egy kurzust és kipróbáltam diákokkal. Készítettem blogot, PPT prezentációt. Részt vettem az Agóra - és a Csoport fórum beszélgetésein. A Maharan is bemutatkoztam, legalábbis elkezdtem. Rengeteget olvastam és új ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodtam.
Belekóstoltam az online oktatásba diákként és tanárként is. Érdekes volt kipróbálni mindkét szerepet. Személyesen megtapasztalhattam az előnyöket és a nehézségeket diákként és tanárként is.
A SLOOP-ötlet nagyon jól hangzik. A tananyag megosztás nagyszerű ötlet, de az is igaz, hogy erre nem hajlandó mindenki. Szakmai féltékenység van a tananyag megosztást illetően. Legtöbb kollégámmal nem okoz(na) gondot a tananyag megosztás, bár tapasztaltam rá ellenpéldát is. Egyelőre nem digitális anyag az, amit a kollégákkal megosztunk, bár van olyan kolléga is, aki még egy könyvet sem ad kölcsön.
Azzal a gondolattal, hogy „teljesen fölösleges e-learning tananyag fejlesztésében gondolkodni”, hiszen „minden fenn van az Interneten” nem értek egyet. Valóban szinte minden elérhető az Interneten, de órai használatra át kell alakítani az adott csoport ill. egyén szükségletei szerint. Az e-learning tananyag fejlesztésére szükség van. Tapasztalatom is azt mutatja, hogy az e-learning tananyag jól használható, hatékonyabb, hiszen aktualizálni lehet, adott a folyamatos kiegészítés, megújítás lehetősége.
„A tananyag az e-learning kritikus pontja” állításhoz annyit tennék hozzá, hogy szerintem a hagyományos oktatásban is kritikus pont a tananyag. E-learning esetén a tananyag nyitott és ez egyszerre pozitív és negatív. Pozitív az, hogy kiegészíthető, naprakész adatokkal, információkkal frissíthető, alakítható és bővíthető. A kérdés azonban az, hogy mennyire szükséges bővíteni és kell-e, hogy mindenki megtehesse ezt?
Diákjaimnak tetszett a kísérletem. Érdeklődéssel fogadták és neki is álltak a feladatok elvégzéséhez. A tanév vége felé próbáltuk ki a kurzust ezért a beadandó feladatokhoz kevesen fogtak hozzá, de azért készült el feladat.
A tananyagelemre talán azért nincs általánosan elfogadott meghatározás, mert nyitott, képlékeny dolog. Lehet tananyagelem egy cikk, v. egy részlete, egy kép/videó, akár egy ötlet, stb. Ezek alapján akkora a tananyagelem, amekkorát kiveszünk belőle. Igen, el tudom képzelni, hogy tankönyvek helyett apró elemekből építkezzünk (úgy, mint a Lego- építőjátéknál). Mindenki azt az elemet használja, ami számára és az adott csoport, ill. egyén számára megfelel és ha szükséges, átalakítva használja.
Belekóstoltam az online oktatásba diákként és tanárként is. Érdekes volt kipróbálni mindkét szerepet. Személyesen megtapasztalhattam az előnyöket és a nehézségeket diákként és tanárként is.
A SLOOP-ötlet nagyon jól hangzik. A tananyag megosztás nagyszerű ötlet, de az is igaz, hogy erre nem hajlandó mindenki. Szakmai féltékenység van a tananyag megosztást illetően. Legtöbb kollégámmal nem okoz(na) gondot a tananyag megosztás, bár tapasztaltam rá ellenpéldát is. Egyelőre nem digitális anyag az, amit a kollégákkal megosztunk, bár van olyan kolléga is, aki még egy könyvet sem ad kölcsön.
Azzal a gondolattal, hogy „teljesen fölösleges e-learning tananyag fejlesztésében gondolkodni”, hiszen „minden fenn van az Interneten” nem értek egyet. Valóban szinte minden elérhető az Interneten, de órai használatra át kell alakítani az adott csoport ill. egyén szükségletei szerint. Az e-learning tananyag fejlesztésére szükség van. Tapasztalatom is azt mutatja, hogy az e-learning tananyag jól használható, hatékonyabb, hiszen aktualizálni lehet, adott a folyamatos kiegészítés, megújítás lehetősége.
„A tananyag az e-learning kritikus pontja” állításhoz annyit tennék hozzá, hogy szerintem a hagyományos oktatásban is kritikus pont a tananyag. E-learning esetén a tananyag nyitott és ez egyszerre pozitív és negatív. Pozitív az, hogy kiegészíthető, naprakész adatokkal, információkkal frissíthető, alakítható és bővíthető. A kérdés azonban az, hogy mennyire szükséges bővíteni és kell-e, hogy mindenki megtehesse ezt?
Diákjaimnak tetszett a kísérletem. Érdeklődéssel fogadták és neki is álltak a feladatok elvégzéséhez. A tanév vége felé próbáltuk ki a kurzust ezért a beadandó feladatokhoz kevesen fogtak hozzá, de azért készült el feladat.
A tananyagelemre talán azért nincs általánosan elfogadott meghatározás, mert nyitott, képlékeny dolog. Lehet tananyagelem egy cikk, v. egy részlete, egy kép/videó, akár egy ötlet, stb. Ezek alapján akkora a tananyagelem, amekkorát kiveszünk belőle. Igen, el tudom képzelni, hogy tankönyvek helyett apró elemekből építkezzünk (úgy, mint a Lego- építőjátéknál). Mindenki azt az elemet használja, ami számára és az adott csoport, ill. egyén számára megfelel és ha szükséges, átalakítva használja.
2010. június 14., hétfő
2010. február 28., vasárnap
tc03
Sikerült beadnom a tc03 utolsó feladatát is. A Powerpoint bemutató készítésénél a zene feltöltése okozott gondokat, de köszönet segítőkész csoporttársaimnak végül az is sikerült.
A Forgatókönyvet is elkészítettem, bár itt számomra nem mindenhol egyértelmű, hogy mit is kell csinálni.
A Forgatókönyvet is elkészítettem, bár itt számomra nem mindenhol egyértelmű, hogy mit is kell csinálni.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
