A Web 2.0 kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította, webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatot alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. (Wikipédia alapján)
Lehetővé vált a valós idejű tudásmegosztás, ami nem korlátozódik a társadalom egy szűk, kitüntetett rétegére. Kérdezhetünk, válaszolhatunk, közösen gondolkodhatunk a hálózaton szerveződő közösségekben, használva az eddig elképzelhető összes médiumot.
A Web 2.0-ás eszközök rengeteg lehetőséget kínálnak mind a tanár, mind a diák részére az oktatásban is. Az eszközök széles skálájából nem volt könnyű két alkalmazást kiválasztani, hiszen csak az alkalmazás során tudhatjuk meg, hogy az adott célra vajon ezek a legmegfelelőbbek. Sok Web 2.0-ás eszközt lehetne motiválásra, önálló munkára, vagy együttműködésre használni.
Az egyik Web 2.0-ás eszköz, amelyet választottam a Google Docs (Google Dokumentumok).
Segítségével szöveges dokumentumokat, táblázatokat, hozhatunk létre és oszthatunk meg másokkal. Könnyen lehet új dokumentumokat létrehozni, vagy meglévőket feltölteni (több formátumot ismer), a dokumentumokat online formázni, és a kész dokumentumokat megosztani vagy közösen szerkeszteni. Nem csak a dokumentumok létrehozására és tárolására alkalmas, lehetőséget biztosít arra, hogy egyszerre többen dolgozzunk ugyanazon a dokumentumon. Azt is meghatározhatjuk, hogy az egyes dokumentumokat ki nézheti meg, ki szerkesztheti – csak mi magunk, néhányan mások, vagy mindenki.
Úgy vélem, hogy a Google Docs kitűnő eszköz lehet témakörök, főként tételek közös kidolgozására.
A diákok közösségi munkáját nagyban segítené, ha nem csak saját részükre dolgoznák ki a témaköröket, hanem közösen, együtt szerkeszthetnék. Előny lenne az is, hogy a csoport tagjai számára bármikor elérhetőek lennének így az adott témák. Ugyanakkor a tanár számára is könnyen ellenőrizhető, hiszen követhető, hogy ki mit és mikor segített a közös munkában.
Az órai csoportmunkával sokszor adódnak problémák, hiszen gyakran a csoportból egy diákra hárítják a feladat megoldását, sőt előadását is, így néhányan még a feladat részeseivé sem válnak. Általában csoportfeladatoknál a fegyelmezésre is jóval több időt kell szánni és így néhány osztályban, már egyre kevésbé próbálkozom csoportmunkával. A Google Docs alkalmazásánál viszont ellenőrizhető, hogy ki milyen mértékben vesz részt az adott feladatban, így ott nem lehet kibújni a közös munka alól. Bár ki tudja, lehet, hogy csak én gondolom így és a diákok már erre is kitaláltak valamit?
A másik Web 2.0-ás eszköz a blog.
A Blog tulajdonképpen naplószerű bejegyzések internetes közzétételére alkalmas weboldal, ami megjegyzésekkel, más anyagokkal (például képekkel, grafikákkal, videókkal) bővíthető, színesíthető.
A diákok saját blogot hoznának létre, azaz egyfajta saját tanulási naplót. Ebbe írhatnak rövid összefoglalót, emlékeztetőt az órán hallottakról, vagy az olvasottakról. Ide csatolhatják elkészített feladataikat, legyenek azok szöveges házi feladatok, vagy akár kiselőadások kép és/vagy hanganyag tartalommal. Természetesen képek, videók integrálásával és linkek megadásával mások számára is érdekes, hasznos oldalakra hívhatják fel a figyelmet. A közétettekhez diáktársai és tanárai is fűzhetnek megjegyzéseket, adhatnak segítséget és bírálhatnak is.
A diák saját előrehaladásáról is tehet bejegyzéseket, így saját fejlődését is könnyedén nyomon tudná követni.
Ezt az eszközt elsősorban otthoni tanuláshoz tudom elképzelni, talán leginkább a tantárgy iránt nagy érdeklődést tanúsító diákoknál, plusz feladatok megoldásánál, bár segítséget nyújthat a hiányzók informálásában is.
Számos lehetőség közül kettőről írtam, de természetesen sok másikat is el tudok képzelni az angol tanulásban, például a MindMeister, Flickr, Google Sites, Voicethread.
Az általam választott alkalmazások a mindennapi pedagógiai munkában használhatóak, ha a diákok mindegyike rendelkezik Internet hozzáféréssel és e-mail címmel és tisztában van az alapvető műveletek végrehajtásával. Természetesen nem elhanyagolható faktor a motiváció, hiszen ennek hiányában nem kivitelezhető.
2009. december 8., kedd
2009. november 20., péntek
TC01A01- Összefoglaló a tapasztalatokról
Összefoglaló az együttműködés tapasztalatairól
Első alkalommal, amikor az Agorára ill. a Csoportfórumra bejelentkeztem a bemutatkozáshoz idegenkedtem a Tenegentől, az egész rendszertől.
Az eltelt néhány hétben úgy érzem, ez megváltozott.
A csoportfórumra gyakrabban jelentkezem be és szólok hozzá, mint az Agorára. A moodle blogot már nem igazán használom, mert amióta elkészült a blogom, azóta ott vezetem Tanulási naplóm.
A csoporton belüli együttműködés szerintem nagyon jó, mind igyekszünk segíteni egymást – ezt hozzászólásaink is bizonyítják. Legjobb példa az eddigi együttműködésre a csoportfeladat volt, ahol szinte kivétel nélkül mind aktívan részt tudtunk venni és így meg tudtuk vitatni a feltett kérdéseket.
A Tanulási napló részben az olvasottakról való bejegyzések és a feladatokra adott válaszok helye. Emellett az olvasottakról reflektálni kell(ene) az Agorán és a csoportfórumon is. Ehhez számomra nincs elég idő. Mivel úgy érzem, hogy állandó lemaradásom van, ezért ez is kedvem szegi az Agorán való rendszeres részvételtől.
Néhány hozzászólásom természetesen van minden fórumon, mégis inkább a blogba való bejegyzéseket és a csoportfórumon való hozzászólásokat részesítem előnyben.
Mire utolérem magam és főleg a tanulási tervet, addigra olyan sok a hozzászólás az Agorán egy adott témához, hogy már végigolvasni is túl időigényes és ennek hiányában nehéz bekapcsolódni a téma megvitatásába.
Első alkalommal, amikor az Agorára ill. a Csoportfórumra bejelentkeztem a bemutatkozáshoz idegenkedtem a Tenegentől, az egész rendszertől.
Az eltelt néhány hétben úgy érzem, ez megváltozott.
A csoportfórumra gyakrabban jelentkezem be és szólok hozzá, mint az Agorára. A moodle blogot már nem igazán használom, mert amióta elkészült a blogom, azóta ott vezetem Tanulási naplóm.
A csoporton belüli együttműködés szerintem nagyon jó, mind igyekszünk segíteni egymást – ezt hozzászólásaink is bizonyítják. Legjobb példa az eddigi együttműködésre a csoportfeladat volt, ahol szinte kivétel nélkül mind aktívan részt tudtunk venni és így meg tudtuk vitatni a feltett kérdéseket.
A Tanulási napló részben az olvasottakról való bejegyzések és a feladatokra adott válaszok helye. Emellett az olvasottakról reflektálni kell(ene) az Agorán és a csoportfórumon is. Ehhez számomra nincs elég idő. Mivel úgy érzem, hogy állandó lemaradásom van, ezért ez is kedvem szegi az Agorán való rendszeres részvételtől.
Néhány hozzászólásom természetesen van minden fórumon, mégis inkább a blogba való bejegyzéseket és a csoportfórumon való hozzászólásokat részesítem előnyben.
Mire utolérem magam és főleg a tanulási tervet, addigra olyan sok a hozzászólás az Agorán egy adott témához, hogy már végigolvasni is túl időigényes és ennek hiányában nehéz bekapcsolódni a téma megvitatásába.
2009. november 18., szerda
Csoportfeladat
Múlt héten megoldottuk a csoportfeladatot, a közös vitafórumot.
Jó, hogy sikerült mindenkinek részt venni a vitában, így hamar ki is derült, hogy nagyon hasonló eredményekre jutottunk a kérdőív elemzése folyamán.
Köszönjük Krisztának a vitafórumon leírtak összefoglalását.
Jó, hogy sikerült mindenkinek részt venni a vitában, így hamar ki is derült, hogy nagyon hasonló eredményekre jutottunk a kérdőív elemzése folyamán.
Köszönjük Krisztának a vitafórumon leírtak összefoglalását.
2009. november 12., csütörtök
Tanítványaink tanulási, internetezési szokásai
Egy 9. évfolyamos csoportomat kértem a kérdőív kitöltésére és másik csoportjaimban elbeszélgettem a diákokkal. Mindegyik megkérdezett gimnazista, és 9. ill. 10. évfolyam tanulója.
A tanulók tanulási szokásai eléggé változatosak. Legtöbb diák a tankönyvet és a jegyzeteit használja. Sokan a számukra nehéz tantárgyakkal kezdik a tanulást. Tapasztaljuk azt is, hogy sokszor az írásbeli házi feladatok az óra előtti szünetben kerülnek lemásolásra. Mivel a diákok többsége egyszerre chatel, vagy videót néz és készül az óráira, ezért jellemző a felületesség a pontatlanság és sokszor a hiányos (hiányzó) alapismeret. Azt hiszem a nyugodt környezetben, csak a tanulásra koncentráló tanulás kiment a divatból.
A tanulók 75%-a Pécsett lakik, a többiek bejárók kisebb környező településekről és néhányuk kollégista.
A diákok közel 90%-a rendelkezik otthoni Internet hozzáféréssel. Leginkább otthonról neteznek, de néha a barátoktól. Az iskolában is használják a netet, de otthonról jobban szeretik. Internet kávézókba egyáltalán nem járnak.
A diákok többsége napi 3-4 órát netezik. Alig néhányan töltenek el 1 órát vagy ennél kevesebbet a gép előtt. Egyetlen lány nem netezik mindennap – őrá többen furcsán néztek.
Én is meglepődtem, hogy sokan napi 5-6 órát is a gép előtt töltenek, nem is beszélve azokról, akik amint hazaértek bekapcsolják a gépet és várják, hogy chatelhessenek. Ők mindig online vannak és a tanulást bármikor abba tudják hagyni a chat kedvéért.
A témakörök böngészésénél legkevésbé a politikai témákat, a híreket és a recepteket választották a felsoroltak közül. Majdnem mind megnézik a mozi/TV műsorokat, a többi téma iránt megoszlik az érdeklődés. Ami meglepő volt számomra az az, hogy van diák, akit a felsorolt témák egyike sem vonzott. Az egyéb témakörnél a zene, videó mellett a tanulás is helyet kapott.
A zene és a videó letöltés nagyon népszerű. Elgondolkodtató azonban, hogy a diákok az illegális letöltést jópofaságnak, heccnek tartják és versenyeznek, ki mennyit és mit tud letölteni.
A közösségi oldalak használata nélkül elképzelhetetlen az élet a diákok számára . Legnépszerűbb az iwiw. Kapcsolattartásra és új kapcsolatok kialakítására egyaránt használják. Így arc nélkül nagyon merészek… csak bele kell olvasni.
Az e-mail is népszerű, azonban a blog nem. Alig 1-2 diáknak van blogja. Többek számára teljesen ismeretlen a ’blog’; a weboldal sem elterjedt, páran említik csak.
A netet szinte mindenki használja letöltésre, zenehallgatásra és videók nézésre. A letöltésekért nem fizetnek, úgy gondolják, ami a neten elérhető az ingyenes.
Tanulásra is szívesen használják a netet a diákok, de akkor, ha kiegészítő anyag. Jobban szeretik a tankönyvet és az órai jegyzeteiket használni. Idegen nyelvek, irodalom, körtükör és földrajz tantárgyakhoz előszeretettel böngészik a netet. Tanáraikhoz e-mailben kevesen fordultak eddig segítségért, chat oldalakon pedig egyáltalán nem.
Saját ill. a család ügyeinek intézését nem az Interneten bonyolítják. Menetrendet szinte mindenki a neten keres. Az Internetes vásárlásban többen nem bíznak – nagyon kevesen próbálták, eladással még kevesebben foglalkoztak.
Saját gépen használt programok közül népszerű a Word, PhotoShop és a játékprogramok.
Kezdő Internetezőknek leginkább javasolt oldalak az iwiw, a Google és a Youtube. Meglepő, hogy nem tudják felsorolni és helyesen leírni az általuk használt oldalak nevét, legyen erre elég a ’jutyúb’.
A ’netgeneráció’ fogalmát sokan nem ismerik. Hallani sokan hallották, bár akadt olyan is, aki pár órával korábban kollégámtól hallotta a kifejezést először. A meghatározások között szerepeltek a következők is: „azok mi vagyunk”, vagy „ez a generáció nem tud meglenni számítógép nélkül”.
A diákok bíznak az Internetben. Többségük a barátokkal beszél az olvasottakról, egyetlen válaszadó kéri ki szülei véleményét és bármilyen megdöbbentő is, de néhányan mindenkiben megbíznak.
Az órán szeretik a számítógépet használni, indokaik: „jó, de csak akkor, ha netezhetek”; „persze, addig se tanulunk”, ill . a legtöbb esetben nem tudták véleményüket indokolni. A kapott véleményekből azt látom, hogy az Internet a diákok számára a szórakozás és nem a tanulás (segéd)eszköze, legalábbis egyelőre még nem.
Chatelésre nem sajnálják az időt, jó szórakozásnak tekintik, a tanuláshoz is használják, hiszen itt szerzik be egymástól a házikat. Mindenki ismeri a chatelést és kivétel az, aki időpazarlásnak tartja.
Az Internetes játékokat fele-fele arányban kedvelik és mellőzik. Kedvencek a (számomra ismeretlen) honfoglaló, Killzone, stb.
Az Internet sokat emlegetett veszélyei számukra nem léteznek. Magabiztosan állítják, hogy ki tudják szűrni a veszélyeket. Egyikük sem gondolja, hogy a szülőknek kellene odafigyelniük.
Az Internetezésre fordított energiát ki kellene használnunk az iskolában is. Sokak válaszából azt érzem, hogy számukra az Internet a szórakozás, a társasági élet színtere. A virtuális világban töltik idejük nagy részét.
Az interaktív táblát, a multimédiás eszközöket szívesen fogadják, és az Interneten keresgélést is, de mint kiegészítést. A tanár magyarázatát, a személyes kapcsolatot nehezen tudja a számítógép pótolni.
Nagyon megdöbbentőnek találom a beszélgetés és a válaszok alapján, hogy az Interneten eltöltött időt olvasásra alig fordítják a diákok. Chat, videók nézése, zenehallgatás, letöltés a fő tevékenységek.
A következő gondolattal zárom a bejegyzést:”Fontos tudnunk, hogy mikor hatékony az IKT használata és mi az a határ, amikor már nem az.”
A tanulók tanulási szokásai eléggé változatosak. Legtöbb diák a tankönyvet és a jegyzeteit használja. Sokan a számukra nehéz tantárgyakkal kezdik a tanulást. Tapasztaljuk azt is, hogy sokszor az írásbeli házi feladatok az óra előtti szünetben kerülnek lemásolásra. Mivel a diákok többsége egyszerre chatel, vagy videót néz és készül az óráira, ezért jellemző a felületesség a pontatlanság és sokszor a hiányos (hiányzó) alapismeret. Azt hiszem a nyugodt környezetben, csak a tanulásra koncentráló tanulás kiment a divatból.
A tanulók 75%-a Pécsett lakik, a többiek bejárók kisebb környező településekről és néhányuk kollégista.
A diákok közel 90%-a rendelkezik otthoni Internet hozzáféréssel. Leginkább otthonról neteznek, de néha a barátoktól. Az iskolában is használják a netet, de otthonról jobban szeretik. Internet kávézókba egyáltalán nem járnak.
A diákok többsége napi 3-4 órát netezik. Alig néhányan töltenek el 1 órát vagy ennél kevesebbet a gép előtt. Egyetlen lány nem netezik mindennap – őrá többen furcsán néztek.
Én is meglepődtem, hogy sokan napi 5-6 órát is a gép előtt töltenek, nem is beszélve azokról, akik amint hazaértek bekapcsolják a gépet és várják, hogy chatelhessenek. Ők mindig online vannak és a tanulást bármikor abba tudják hagyni a chat kedvéért.
A témakörök böngészésénél legkevésbé a politikai témákat, a híreket és a recepteket választották a felsoroltak közül. Majdnem mind megnézik a mozi/TV műsorokat, a többi téma iránt megoszlik az érdeklődés. Ami meglepő volt számomra az az, hogy van diák, akit a felsorolt témák egyike sem vonzott. Az egyéb témakörnél a zene, videó mellett a tanulás is helyet kapott.
A zene és a videó letöltés nagyon népszerű. Elgondolkodtató azonban, hogy a diákok az illegális letöltést jópofaságnak, heccnek tartják és versenyeznek, ki mennyit és mit tud letölteni.
A közösségi oldalak használata nélkül elképzelhetetlen az élet a diákok számára . Legnépszerűbb az iwiw. Kapcsolattartásra és új kapcsolatok kialakítására egyaránt használják. Így arc nélkül nagyon merészek… csak bele kell olvasni.
Az e-mail is népszerű, azonban a blog nem. Alig 1-2 diáknak van blogja. Többek számára teljesen ismeretlen a ’blog’; a weboldal sem elterjedt, páran említik csak.
A netet szinte mindenki használja letöltésre, zenehallgatásra és videók nézésre. A letöltésekért nem fizetnek, úgy gondolják, ami a neten elérhető az ingyenes.
Tanulásra is szívesen használják a netet a diákok, de akkor, ha kiegészítő anyag. Jobban szeretik a tankönyvet és az órai jegyzeteiket használni. Idegen nyelvek, irodalom, körtükör és földrajz tantárgyakhoz előszeretettel böngészik a netet. Tanáraikhoz e-mailben kevesen fordultak eddig segítségért, chat oldalakon pedig egyáltalán nem.
Saját ill. a család ügyeinek intézését nem az Interneten bonyolítják. Menetrendet szinte mindenki a neten keres. Az Internetes vásárlásban többen nem bíznak – nagyon kevesen próbálták, eladással még kevesebben foglalkoztak.
Saját gépen használt programok közül népszerű a Word, PhotoShop és a játékprogramok.
Kezdő Internetezőknek leginkább javasolt oldalak az iwiw, a Google és a Youtube. Meglepő, hogy nem tudják felsorolni és helyesen leírni az általuk használt oldalak nevét, legyen erre elég a ’jutyúb’.
A ’netgeneráció’ fogalmát sokan nem ismerik. Hallani sokan hallották, bár akadt olyan is, aki pár órával korábban kollégámtól hallotta a kifejezést először. A meghatározások között szerepeltek a következők is: „azok mi vagyunk”, vagy „ez a generáció nem tud meglenni számítógép nélkül”.
A diákok bíznak az Internetben. Többségük a barátokkal beszél az olvasottakról, egyetlen válaszadó kéri ki szülei véleményét és bármilyen megdöbbentő is, de néhányan mindenkiben megbíznak.
Az órán szeretik a számítógépet használni, indokaik: „jó, de csak akkor, ha netezhetek”; „persze, addig se tanulunk”, ill . a legtöbb esetben nem tudták véleményüket indokolni. A kapott véleményekből azt látom, hogy az Internet a diákok számára a szórakozás és nem a tanulás (segéd)eszköze, legalábbis egyelőre még nem.
Chatelésre nem sajnálják az időt, jó szórakozásnak tekintik, a tanuláshoz is használják, hiszen itt szerzik be egymástól a házikat. Mindenki ismeri a chatelést és kivétel az, aki időpazarlásnak tartja.
Az Internetes játékokat fele-fele arányban kedvelik és mellőzik. Kedvencek a (számomra ismeretlen) honfoglaló, Killzone, stb.
Az Internet sokat emlegetett veszélyei számukra nem léteznek. Magabiztosan állítják, hogy ki tudják szűrni a veszélyeket. Egyikük sem gondolja, hogy a szülőknek kellene odafigyelniük.
Az Internetezésre fordított energiát ki kellene használnunk az iskolában is. Sokak válaszából azt érzem, hogy számukra az Internet a szórakozás, a társasági élet színtere. A virtuális világban töltik idejük nagy részét.
Az interaktív táblát, a multimédiás eszközöket szívesen fogadják, és az Interneten keresgélést is, de mint kiegészítést. A tanár magyarázatát, a személyes kapcsolatot nehezen tudja a számítógép pótolni.
Nagyon megdöbbentőnek találom a beszélgetés és a válaszok alapján, hogy az Interneten eltöltött időt olvasásra alig fordítják a diákok. Chat, videók nézése, zenehallgatás, letöltés a fő tevékenységek.
A következő gondolattal zárom a bejegyzést:”Fontos tudnunk, hogy mikor hatékony az IKT használata és mi az a határ, amikor már nem az.”
2009. november 10., kedd
"technológiai konvergencia", netgeneráció
Több évfolyamon is megkérdeztem a diákoktól, hogy hallották -e már a fent említett fogalmakat.
A "technológiai konvergencia" fogalmát nem ismerték, illetve már hallották kicsivel korábban az őket kérdező kollégámtól.
A netgeneráció fogalmát már hallották, és többségük meg is tudta határozni.
A "technológiai konvergencia" fogalmát nem ismerték, illetve már hallották kicsivel korábban az őket kérdező kollégámtól.
A netgeneráció fogalmát már hallották, és többségük meg is tudta határozni.
2009. november 9., hétfő
Creative Commons
Jó ötletnek tartom, hiszen így védhető a szellemi tulajdon.
Azt hiszem, kipróbálnám.
Azt hiszem, kipróbálnám.
ziizo - Vállalnál tanítványokat a neten?
Megnéztem. Vannak azért fenntartásaim, hiszen a tanár által megadott információkból nem sokat tudunk meg leendő tutorunkról, legyen az tanár v. diák.
Emailben érkezett feladatokat szoktam értékelni, ill. egy-egy MSN elbeszélgetésre már került sor.
Emailben érkezett feladatokat szoktam értékelni, ill. egy-egy MSN elbeszélgetésre már került sor.
Krajcsi Attila: Az Internettel kapcsolatos régi problémák
Elolvastam a cikket, egyetértek, a veszélyek a régiek, olyan társadalmi problémákat említ, amelyek az Interneten is jelen vannak.
Fontos a tanár (és a szülő) írányítása, ami rávezeti a diákokat az Interneten található információk kritikus olvasására. Kisgyermekként használják a Netet, ezért a kezdeti időszaktól szükséges (lenne) a megfelelő írányítás/korlátozás.
Fontos a tanár (és a szülő) írányítása, ami rávezeti a diákokat az Interneten található információk kritikus olvasására. Kisgyermekként használják a Netet, ezért a kezdeti időszaktól szükséges (lenne) a megfelelő írányítás/korlátozás.
MEK - Magyar Elektronikus Könyvtár
Vajon érdemes volna ezt az adatbázist a diákoknak megmutatni?
Igen, mert amikor információt keresnek, nem pl. a Google által megjelenített cikkek közül az elsőt választaná a többség. Attól, mert először jelenik meg, nem feltétlenül a legjobb választás.
Igen, mert amikor információt keresnek, nem pl. a Google által megjelenített cikkek közül az elsőt választaná a többség. Attól, mert először jelenik meg, nem feltétlenül a legjobb választás.
Az integratív e-learning felé - Kulcsár Zsolt tanulmánya
Emlékeztetőül néhány gondolat a tanulmányból:
Netgeneráció:
az n-generációs tanuló jegyzeteit nyilvános blogjában tárolja, az erre adott visszajelzések elősegítik az életképes gondolatok fennmaradását.
címkézési eljárások használatával adatszűrés
Generációk:
Veteránok (1925-1945)
Bébi bumm (1946-1964)
X-generáció (1965-1979)
Y-generáció (1980-1995)
Z-generáció (1996- )
Második generációs e-learning rendszerek:
- a tanuló saját maga határozza meg fejlődésének útvonalát
- nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében is aktív résztvevő
- külső kényszerítő hatások nélkül kell megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát
?: vajon a másodgenerációs e-learning elképzelések felváltják, v. kiegészítik a hagyományos szemléletet
egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét szemléletnek megvannak az előnyös alkalmazási területei
- a hagyományos módszertanok jobban illeszkednek az oktatási intézményekhez, míg az új generációs szemlélet kevésbé formális környezetben találja meg a helyét
A számítógépes játékok szerepe az oktatásban:
- információ újrahasznosítása, feldolgozása, hálózatszerű alkalmazása
- a legfontosabb készségek, melyekre a játék során szert tesznek a gyerekek, éppen azok, melyek a saját tanulásra irányuló felelősségtudatot támogatják
A tanulás tanítássá válik azáltal, hogy a diák maga hozza létre a tananyagot. A tanár a tudás módszerének trénere.
Az oktatás célja:
- nem a tárgyi ismeretek átadása, hanem egy olyan gondolkodásmód kialakítása, mely révén a tanuló képes az önálló problémamegoldásra
- a tanár elsősorban mentor
- az oktatás a diák által kezdeményezett és művelt kutatói tevékenység
Netgeneráció:
az n-generációs tanuló jegyzeteit nyilvános blogjában tárolja, az erre adott visszajelzések elősegítik az életképes gondolatok fennmaradását.
címkézési eljárások használatával adatszűrés
Generációk:
Veteránok (1925-1945)
Bébi bumm (1946-1964)
X-generáció (1965-1979)
Y-generáció (1980-1995)
Z-generáció (1996- )
Második generációs e-learning rendszerek:
- a tanuló saját maga határozza meg fejlődésének útvonalát
- nemcsak a tanulás folyamatában, hanem a tanulás tervezésében is aktív résztvevő
- külső kényszerítő hatások nélkül kell megrajzolnia, majd végigjárnia a saját fejlődési útvonalát
?: vajon a másodgenerációs e-learning elképzelések felváltják, v. kiegészítik a hagyományos szemléletet
egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét szemléletnek megvannak az előnyös alkalmazási területei
- a hagyományos módszertanok jobban illeszkednek az oktatási intézményekhez, míg az új generációs szemlélet kevésbé formális környezetben találja meg a helyét
A számítógépes játékok szerepe az oktatásban:
- információ újrahasznosítása, feldolgozása, hálózatszerű alkalmazása
- a legfontosabb készségek, melyekre a játék során szert tesznek a gyerekek, éppen azok, melyek a saját tanulásra irányuló felelősségtudatot támogatják
A tanulás tanítássá válik azáltal, hogy a diák maga hozza létre a tananyagot. A tanár a tudás módszerének trénere.
Az oktatás célja:
- nem a tárgyi ismeretek átadása, hanem egy olyan gondolkodásmód kialakítása, mely révén a tanuló képes az önálló problémamegoldásra
- a tanár elsősorban mentor
- az oktatás a diák által kezdeményezett és művelt kutatói tevékenység
Tenegen tanulási környezet
Igen kevés tapasztalattal rendelkezem még a Tenegen tanulási környezetben, de az olvasottak alapján szerintem megfelel a felsorolt e-learning 2.0-ás feltételeknek.
A tanulási környezet valóban nyitott; a tanárok és a tanulók ugyanazon a felületen dolgoznak, az eszközök is megegyeznek. Adott a lehetőség saját készítésű anyagok közzétételére.
A résztvevők aktivitása nagyon fontos, bár itt úgy érzem, a rendelkezésre álló idő kevés, de lehet, hogy ez csak nekem, kisgyermekes anyukának okoz gondot.
A tanulási környezet valóban nyitott; a tanárok és a tanulók ugyanazon a felületen dolgoznak, az eszközök is megegyeznek. Adott a lehetőség saját készítésű anyagok közzétételére.
A résztvevők aktivitása nagyon fontos, bár itt úgy érzem, a rendelkezésre álló idő kevés, de lehet, hogy ez csak nekem, kisgyermekes anyukának okoz gondot.
önértékelő teszt
Kicsit elmaradtam tanulási naplóm vezetésével, de az eltelt idő alatt sem tétlenkedtem.
Kitöltöttem az önértékelő tesztet újból és fejlődőképes vagyok!!!
Kitöltöttem az önértékelő tesztet újból és fejlődőképes vagyok!!!
Miért éppen az e-learning?
Az információs társadalomban a számítógép használata mindennapos tevékenység és mivel az információs társadalom egyik alappillére az élethosszig tartó tanulás, ezért szeretnék megismerkedni az e-learning nyújtotta lehetőségekkel.
Az e-learning új felfogás, új lehetőség az oktatás területén, amely színesebbé teheti (és idővel át is veheti?) a hagyományos módszereket. Nem hiszem, hogy a hagyományos oktatás során alkalmazott módszerek és eszközök teljes mértékben eltűnnének, de kiegészítésükre szükség van. Szeretnék lépést tartani - vagy legalább megpróbálni – a technika adta lehetőségekkel.
A mai tizenévesek generációja a neten nő fel. A számítógép életük része, az információszerzés gyors és hatékony eszköze. Az információhoz való hozzájutás változatossága és választéka azonban megkövetelné, hogy a diákok kritikusan tudják kezelni a rájuk zúduló információt. Úgy tapasztalom, hogy ebben a diákok többsége segítségre szorul.
Szeretném, ha a kurzus megtanítana az információs technológiák hatékony felhasználására az oktatás területén. Szeretném megismerni és beépíteni pedagógiai munkámba az e-learning alkalmazási lehetőségeit az idegen nyelv tanításában.
Figyelembe kell venni azt, hogy a tanulók motivációja eltérő nemcsak a tanulással, de az IKT-vel kapcsolatban is. Az e-learning több támogatást adhat azoknak a diákoknak, akik a hagyományos tanórai keretek között alulteljesítenek. Lehetővé teszi a differenciált képességek szerinti tempót. Biztosítja a lehetőséget a tehetséges tanulóknak a részletesebb, rövidebb időn belüli elsajátításra és segíti az egyéni tanulási készségek kialakítását a személyes tanulási tapasztalat alapján. Azonban nem biztos, hogy a középiskolás diákok többsége rendelkezik a szükséges készségekkel és motivációval a sokkal nagyobb önállóságot és önfegyelmet igénylő tanulási módszerhez.
Ken Robinson előadása nagyon jó előadás. A kreativitást legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás-olvasás készségét. Felvetése, hogy az ’iskola kioktatja a gyerekekből a kreativitást’ elgondolkodtató és hosszú idők óta vita tárgya. Egyértelműen sem elfogadni, sem elutasítani nem lehet.
Az angolszász oktatási rendszer nagyobb választási lehetőséget, korábbi orientálódást és önállóságot biztosít a diákok számára. Azonban minden diák más és ezért egy adott rendszer sehol sem nyújthat megoldást. Az e-learning segíthet a differenciált képességek szerinti oktatásban, amit a hagyományos tanórák nem igazán tesznek lehetővé.
Az e-learning új felfogás, új lehetőség az oktatás területén, amely színesebbé teheti (és idővel át is veheti?) a hagyományos módszereket. Nem hiszem, hogy a hagyományos oktatás során alkalmazott módszerek és eszközök teljes mértékben eltűnnének, de kiegészítésükre szükség van. Szeretnék lépést tartani - vagy legalább megpróbálni – a technika adta lehetőségekkel.
A mai tizenévesek generációja a neten nő fel. A számítógép életük része, az információszerzés gyors és hatékony eszköze. Az információhoz való hozzájutás változatossága és választéka azonban megkövetelné, hogy a diákok kritikusan tudják kezelni a rájuk zúduló információt. Úgy tapasztalom, hogy ebben a diákok többsége segítségre szorul.
Szeretném, ha a kurzus megtanítana az információs technológiák hatékony felhasználására az oktatás területén. Szeretném megismerni és beépíteni pedagógiai munkámba az e-learning alkalmazási lehetőségeit az idegen nyelv tanításában.
Figyelembe kell venni azt, hogy a tanulók motivációja eltérő nemcsak a tanulással, de az IKT-vel kapcsolatban is. Az e-learning több támogatást adhat azoknak a diákoknak, akik a hagyományos tanórai keretek között alulteljesítenek. Lehetővé teszi a differenciált képességek szerinti tempót. Biztosítja a lehetőséget a tehetséges tanulóknak a részletesebb, rövidebb időn belüli elsajátításra és segíti az egyéni tanulási készségek kialakítását a személyes tanulási tapasztalat alapján. Azonban nem biztos, hogy a középiskolás diákok többsége rendelkezik a szükséges készségekkel és motivációval a sokkal nagyobb önállóságot és önfegyelmet igénylő tanulási módszerhez.
Ken Robinson előadása nagyon jó előadás. A kreativitást legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás-olvasás készségét. Felvetése, hogy az ’iskola kioktatja a gyerekekből a kreativitást’ elgondolkodtató és hosszú idők óta vita tárgya. Egyértelműen sem elfogadni, sem elutasítani nem lehet.
Az angolszász oktatási rendszer nagyobb választási lehetőséget, korábbi orientálódást és önállóságot biztosít a diákok számára. Azonban minden diák más és ezért egy adott rendszer sehol sem nyújthat megoldást. Az e-learning segíthet a differenciált képességek szerinti oktatásban, amit a hagyományos tanórák nem igazán tesznek lehetővé.
2009. november 4., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
